„Hullacsarnok ez, ahol se meghalni, se föltámadni nem tudnak a hullák”
(Ady: Nagy lopások bűne)

A brigád, amely imád:

2010. március 8., hétfő

A végzet filozófiája




Babócák pörögnek a lejtőn,

Nap-anyóval lenne találkájuk,

Apó-ággal nászórájuk,

Felhő-fiúval illatos jelenésük,

Rügy-leánnyal huncutkodásuk,

harmatcseppben tisztálkodásuk,

bimbó-levéllel törülközésük.



De a fiúcska felmegy a lesre,

a Napocska leszáll a gyepre,

hogy az ágacskát megszentelje

s rügyecskét fakasszon benne

icipici mennyasszonya kedvére.

Estére meleg ágyat, kávét reggelre,

a titok nem fér már be a kufferbe.



Durran a zár, a Duna tangót jár,

cafatokra szakad a tappancs-pár.

A telefon hangja nem zörög már,

darabokra törik szét a billentyűtár.

A férfi széttépi mellén zöld ingvárát,

gyűrűjét magáévá teszi egy dugvány,

magányára ráfekszik a katicabogár.

7 megjegyzés:

Altrev írta...

Ez nagyon jó !

Hunfalvy Délibáb:* írta...

Hát ez csak az időhiányban szenvedő énem botladozó hülyéskedése. De azért: kösz.

Nyárády Károly írta...

Többé már nem merek Veled versenyezni, ez biztos! :-D
A győztes előtt tisztelettel meghajtom magam!

Altrev írta...

Mindenesetre ez az "énem botladozó hülyéskedése" egyáltalán nem botladozó! Sőt nagyon is "egyenesen jár", ha meg hülyéskedés, hát akkor csak nyugodtan "hülyéskedj"!:-)
Bátran tovább, küszködj az idővel, ha annak ilyen remek eredménye van!
Üdv

Nyárády Károly írta...

Ja, és majdnem elfelejtettem! Majdnem!
Isten éltesse a Franciskákat!

Hunfalvy Délibáb:* írta...

AR: még egyszer köszönöm, hátha tényleg kijön még belőle valami.

Hüpnosz: erre csak legyintek...

Melinda Matyas írta...

"magányára ráfekszik a katicabogár"

-ez nagyon expressziv, es gyonyorunek is mondhato!