„Hullacsarnok ez, ahol se meghalni, se föltámadni nem tudnak a hullák”
(Ady: Nagy lopások bűne)

A brigád, amely imád:

2012. január 31., kedd

Rövidített bejegyzés

Meg egy még rövidebb megjegyzés.

És ezt még kimondani is nehéz.
Ám azon felül, hogy teljesen át kellett írnom tegnapi soraimat, és leszámítva, hogy ma ugyanazt gondolom, amit korábban, már ami a kultúra köznépi támogatottságát illeti, abszolút rendben vagyok. Hisz mi egyebet tehetek, minthogy elfogadom, a taps nem jár ki mindenkinek. A tapshoz fel kell nőni, s ez éveket, sőt, évtizedeket vehet igénybe.
Továbbá az is lelkesít, hogy publikum nélkül könnyebb. Legalább korábban végzek, és legalább én is aludhatok majd ma vagy hat és fél órát.

2 megjegyzés:

motymoty írta...

Azért remélem nem leszel egyedül.

Hunfalvy Délibáb:* írta...

:)