„Hullacsarnok ez, ahol se meghalni, se föltámadni nem tudnak a hullák”
(Ady: Nagy lopások bűne)

A brigád, amely imád:

2012. július 2., hétfő

Nyaralás (első nap)

- Kicsim, hallasz?
- Igen, mondjad.
- Hová tetted a fürdőnadrágodat?
- Tessék?
- Kérdem, hová tetted a fürdőnadrágodat?
- Az enyémet?
- Mondd, te nem hallasz?
- Rosszul, édesem, nem hallod, hogy berreg a fülembe a hajszárító?
- Akkor miért mondtad, hogy hallasz?
- Melyik fürdőnadrágot, kicsim?
- A csíkosat.
- A csíkosat? A csíkosat nem hoztam el.
- De hát az a kedvenced.
- Volt, bogaram, csak volt. Nem emlékszel, hogy hiányzik az egyik szára?
- Hogyhogy hiányzik? Ne bolondozz, úgyis van elég bajom.
- Jaj, babám, ne mondd, hogy nem emlékszel!
- Nem emlékszem.
- Mint mondtál?
- Azt mondtam, hogy nem emlékszem. Már miért hiányozna a szára?
- Kedves, még te voltál a legjobban felháborodva, amikor beleakadt a cápába.
- A cápába?
- Gyöngyvirágom, a Karcsika cápájába. A Katica-féle Karcsiéba, aki teljes erővel nekem rohant vízisíelés közben.
- Ó, dehogy, nem én voltam a legjobban kiakadva! Te voltál az, aki se nem lát, se nem hall alapon, berohant az első butikba, s vett egy másikat.
- Mit, nadrágot?
- Ne játszd a hülyét, úgyis van elég bajom.
- Akkor mit, tán csak nem egy másik cápát?
- Ja-ja, drága. Attól a ferde szemű szolnoki kínaitól. Mert nem volt jobb dolgod. Másnap az is kipukkadt, miután a hiperaktív Karcsika újból felborított egy turistát.
- Áh. Igen, igen, megvan. És azt mondod, hogy nem hoztad el? És miben fogsz fürdeni?
- Mit mondtál?
- Jaj, kapcsold már ki azt a hajszárítót! Hányszor kell erre is megkérjelek? Na végre. S akkor most mi lesz?
- Nem tudom, de ide adod, kérlek, a törölközőt? Nem látod, hogy már folyik bele a hab a szemembe?
- Melyiket?
- Az enyémet, a zöldet.
- A zöldet?
- A zöldet, ami a nadrág alatt volt. A félszárú nadrág alatt, amit nem hoztál el.
- Pardon, pardon, a nadrágot te nem pakoltad be. Abban egyeztünk ki, hogy a ruhásszekrényt te intézed. 
- Csak nem azt akarod mondani, hogy nem hoztad el a törölközőt?
- Khm... Jó lenne, ha végre befejeznéd ezt a kötözködést, hisz amióta megérkeztünk, egyhuzamban civakodsz. És különben is, minek neked törölköző?
- Na vajon?
- De tényleg.
- Mégis mit gondolsz, mivel fogom megtörölni a hajamat?
- Akkor minek a hajszárító?
- Tudod, mit, nem fogom megtörölni a hajamat, de nem is megyek ma veled sehová. Csinálj, amit akarsz. Nekem mára elegem van belőled!
- Nekem is belőled!


2 megjegyzés:

anyus írta...

:D
szolnoki kínai :D

Hunfalvy Délibáb:* írta...

Magyar már csak mutatóban van. Valószínűleg ezért néztek rám is ferde szemmel az idegenrendészeten, amikor lakcímkártyát kértem. Ötödszörre végül megadták. De csak félve.