„Hullacsarnok ez, ahol se meghalni, se föltámadni nem tudnak a hullák”
(Ady: Nagy lopások bűne)

A brigád, amely imád:

2013. február 15., péntek

Epés bejegyzés



Minden tiltakozásom ellenére ma beráncigáltak az Örsre. Pedig még a rohamosztagok erőteljes kopogtatására sem válaszoltam, illetve de, mert kiszóltam, hogy elegem van, én díszesen kivonultam a világból egy időre, ne zaklassanak, elvagyok én a saját írógépemmel. Nem működött, hadnagy rám törette az ajtót. Nemzetbiztonsági ügy, mondta, kötelességem teljesíteni a feladatot. És előadta meglehetősen frappánsan: egy ismeretlen zászlóba göngyölve 4 óra 56 perckor a xxxxx utca yz. szám alatti kapualjban a következőt találták: *. Hogy mit, azt csak megmutatták, nem volt szabad róla hangosan társalogni. Többször is aláhúzták, hogy szigorúan titkos. Arra kértek, értelmezzem a *-gal jelölt tárgyon szereplő szófűzért (Mandulafa – Lícium – Puszpáng – Boldogasszony rózsája – Mályvarózsa – Bazsarózsa – Kék liliom – Ibolya – Árvácska – Viola – Hóvirág – Estike – Holdviola – Csillagfürt – Körömvirág – Oroszlánszáj – Harangvirág – Keselyűvirág – Gyűszűvirág – Kankalin – Boglárka – Szappanvirág – Búzavirág – Cickóró – Epe), mert nem értik, de biztosak benne, hogy fontos lehet a megfejtésben. Jeleztem, hogy ezek a fűzérek nem szerepelnek a *-gal jelölt objektumon, félreértés lehet, ám ők nem tágítottak. Néhány perccel ezelőtt engedtek csak haza, miután egy falat kenyeret sem ettem még a mai nap folyamán a *-ra keresztelt szöveg fordításába beleszőttem a **-gal jelölt gondolatmenetet, miszerint a Mandulafa – Lícium – Puszpáng – Boldogasszony rózsája – Mályvarózsa – Bazsarózsa – Kék liliom – Ibolya – Árvácska – Viola – Hóvirág – Estike – Holdviola – Csillagfürt – Körömvirág – Oroszlánszáj – Harangvirág – Keselyűvirág – Gyűszűvirág – Kankalin – Boglárka – Szappanvirág – Búzavirág – Cickóró – Epe kifejezéssor valójában egy utcanévhálózat rejtjele, s előre eltervezett államellenes területfoglalást sejtet.
Kaptam érte két szabadnapot – a szombatot és a vasárnapot –, feltételekkel.
*


Ez még jelenthet is valamit





Hadnagy ma 5 óra 19 perckor utasításba adta a következőt: mától minden reggel (legkevesebb) 2x egymás után körbeszökdelitek (ugráljátok) az asztalt, egyszer bal lábbal, aztán jobbal, végül mindkettővel! Miután ezt elmondta, a beosztottammal azon kezdtünk el tanakodni, hogy akkor melyik asztalt is, merthogy kettő van most az irodánkban (az egyiket azért kaptam, hogy legyen mire felfektetni a földről az írógépet, a másikat a tanulmányozásra kiosztott 1921. évi Agrártörvény paksamétái foglalják el). Nos, utóbbi eléggé terjedelmes.

2013. február 11., hétfő

A 2013. konspirációs elmélet



Ma péntek, és a sepregetés, amit büntetésül szabtak ki rám, újabb feladattal bővült. Reggel 5 óra 19 perckor hadnagy egy vaskos dossziéval fogadott, amin ezt írja:

Az 1921. évi Agrártörvény.

Hadnagy ezt nemzetközi kódjelzésnek véli, s arra kért, derítsem ki, ha már fogalmazni géphiány miatt nem tudok, mit jelentenek a szövegben a következő utalások:

"így szabadítottak meg végleg bennünket a földjeinktől",
"elvették és megsemmisítették az iparunkat",
"hozzá nem értőket ültettek a bizottságokba",
"tönkretettek",
"gazemberek",
"rögtönítélő",
"Comisiunea de ocol pentru expropriere"
"Bethlen",
stb.

Hadnagy szerint ugyanis ezeknek a rejtett üzeneteknek a jövőben még nagyon nagy szerepük lesz világviszonylatban. Ill.: már van is, közölték vele a felettesei, ám erről - mint szakmai titokról - nem kívánt engem tájékoztatni. Konspirációt sejt, ennyit elárult, no meg azt is aláhúzta, egyáltalán nem mindegy, mi szerepel a szövegben nagybetűvel, és mi kicsivel, mi magyarul, mi nem, erre fokozottan ügyeljek, sőt, a sorok száma is fontos lehet. Végül (5 óra 21 perckor) arra kért meg mindenkit, vegyen magához kamerát, és ha valakit zászlót bontani lát a forgalmasabb helyeken (csekkbefizetési pontok, konditermek, kórházak, kaszinók, plázák, kínai negyedek, kozmetikai szalonok, szoláriumok), azonnal örökítse meg az illetőt. Mint mondta, az Agrártörvény fedőnevű akció összefüggésben lehet a lobogókkal.

Ld. még: x*

*Az 1921. évi Agrártörvény


Címkék:
így szabadítottak meg végleg bennünket a földjeinktől, elvették és megsemmisítették az iparunkat, hozzá nem értőket ültettek a bizottságokba, tönkretettek, gazemberek, rögtönítélő, Comisiunea de ocol pentru expropriere, Bethlen

2013. február 4., hétfő

Egyenjogúság



Az ábra csupán illusztráció stb.

Hétfő reggel 5 óra 21 perckor az őrmester letett egy paksamétát az asztalomra, majd megbökött, hogy nézzek bele még az értekezlet előtt. Volt még 45 másodperc a megbeszélésig, ezért nem egészen értettem, mit akar. Mondtam is neki, hogy rossz a gépem, ne basztasson. De nem érdekelte. Hadnagy, aki elég ruganyósan ébredhetett, 46 másodperc múlva afelől érdeklődött, hogy miért nem háborodtam fel a pénzek elosztásán. Ezt sem értettem pontosan, ezért megkérdeztem, miért kellett volna felháborodnom. Mire kikelve magából a következőkért próbált felelősségre vonni: miért tűröm, hogy a takarítónő, aki részmunkaidős, ugyanannyit keressen havonta, mint én, akinek azért mégis van egy akadémiája. Azt válaszoltam neki, amit amúgy gondoltam, mármint hogy ezidáig nem találtam kivetnivalót e közüzemi döntésben, a továbbiakban sem szándékozok, hisz mindig is takarítónő szerettem volna lenni, de sajnos nem jött össze az akadémia miatt. Nem szólt semmit. Ill. akkor nem, de 5 perc múlva visszahívott, és arról faggatott, hogy miért nem teljesítettem az őrmester parancsát. Melyik parancsát?, értetlenkedtem. Hát melyiket, melyiket, duzzogott. Tudomása szerint az őrmester dokumentumokkal bizonyította, hogy a Blaha tér és a Budaörsi út közti szakaszról az éjszaka folyamán ismeretlen tettesek eltulajdonították az összes rézkábelt, és ezt nekem is észre kellett volna vennem munkába jövet, mivel ez a tény írógép-független. Jelentettem, hogy megvan, őrmesterrel valóban beszéltem, ám a dossziét, amit átnyújtott, átigazoltam az őrvezetőhöz, lévén, hogy nem én vagyok a beosztottja. Hadnagy néhány percig némán vakargatta a fejét, aztán arrogánsan kijelentette, hogy ebben az esetben nem számít, ki kinek az alárendeltje, hisz én úgyis takarítónő szerettem volna lenni. Talán büntetésnek szánta, hogy rám osztotta az e heti sepregetést és kukaborogatást, én viszont örültem neki, hisz mint mondtam, a gépem momentán használhatatlan, tétlenkedni pedig határozottan utálok.