Bejegyzések
Nem láttam túl jól, a redőnyön át néztem, a félig leeresztett redőny résein keresztül, így csak annyit állapíthattam meg, hogy csíkos zoknit visel (a zokni fölött nem érzékelhettem belőle semmit, csupán a lábszárait), és hogy kávézik. Utóbbit természetesen nem láthattam, csak érezhettem a pörkölt babszemek illatát. Később épp sonkát vásároltam a boltban, amikor felismertem a csíkos zoknijáról. Ekkor ugyan már nem volt kávéillata, bár lehetséges, hisz világéletemben rossz volt a szaglásom, én mégsem tiltakoztam ellene. Szépnek találtam. Túl szépnek ahhoz, hogy elengedjem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése