„Hullacsarnok ez, ahol se meghalni, se föltámadni nem tudnak a hullák”
(Ady: Nagy lopások bűne)

A brigád, amely imád:

2013. október 26., szombat

Irodalmi pornólapja sem volt mindenkinek. Nekünk volt, Cziffra Géza fémjelezte

A szórakoztató irodalmi folyóirat az Én, Te, Ő címet viselte, s 1925­-1931 között előbb havonta egyszer, később háromszor jelent meg Damó Jenő* szerkesztésében és kiadásában Temesvárott. Irodalmi jellegét az adta, hogy rangos hazai és külföldi tollforgatók, világirodalmi klasszikusok erotikus tematikájú, pajzán hangvételű verseit, novelláit, elbeszéléseit közölte, egyebek mellett Cziffra Géza** eszmefuttatásait. Bár kezdetben tartózkodott az olcsó pornográfiától, később teljesen belesüllyedt. Ennek ellenére rajzait, illusztrációit neves temesvári képzőművészek jegyezték.

A periodika kiegészítéseként Én, Te, Ő címmel könyvsorozat is indult: ebben a szériában adták ki egyebek mellett Az erotika antológiáját 1927-ben. Ugyanebben az esztendőben a folyóirat újabb két kiadvánnyal jelentkezett. Ez volt az Aktalbum és az Almanach. Aztán Dinnyés Árpád*** indított hasonló jellegű füzetfűzért.

*Budapesten született 1898-ban, Debrecenben jogi tanulmányokat folytatott, ugyanitt állt be újságírónak. Az első világháború után Temesváron telepedett le, ahol az első magyar nyelvű romániai képes lapot, a Képes Futárt szerkesztette. Volt a Toll, illetve 1922-től a Temesvári Újság belső munkatársa is, 1924-ben az Esti Lloydnak lett a felelős redaktora. Több rövid életű lapot (Tőzsdei Újság, Délután, Szezon, Sportszezon, Erdélyi Színházi Élet, Új Hírek, Friss Újság, Hétfői Magyar Újság, Tíz Perc) alapított és irányítgatott. Ő jelentette meg 1930-ban a bánsági közéleti lexikont. Saját könyve, az Evoé. Szerelmes éjszakák 1925-ben került a könyvesboltokba.

**Géza von Cziffra (Arad, 1900 — Dießen am Ammersee, NSZK, 1989) az első világháború idején katonaiskolát végzett, majd a hadseregnek hátat fordítva élénk irodalmi tevékenységbe kezdett. Ady volt a mintaképe, aki találkozásukkor verses dedikációt írt kötetébe. Pajzán költeményeit, novelláit, esszéit, műfordításait a Fekete Macskában, a Tavaszban, a Magyar Szóban, az Erdélyi Szemlében, a Napkeletben, az Aradi Tükörben és az aradi Munkásban olvashatta a publikum. Önálló kötetei is megjelentek (Ketten vagyunk csak, versek, Arad, 1918; Júlia első násza, elbeszélések, Arad, 1920; Fehér falu, regény, Arad, 1922). Kárhozott asszonyok c. elbeszéléskötetét 1926-ban Bécsben adták át a nagyérdeműnek.
1921-ben Budapestről Ausztriába költözött, ahol újságíróként dolgozott, majd asszisztens lett jeles német filmrendezők mellett, később dramaturg, színpadi szerző, forgatókönyvíró Magyarországon, Ausztriában és Németországban.
Az 1930-as évek elején Budapesten is forgatott. Irodalmi tárgyú filmje a Gulliver utazásai (1924) és a Szent Péter esernyője (1935). Szintén magyar vonatkozású a Liszt Ferenc életét feldolgozó Szerelmi álmok; Asztalos Miklós Alterego c. színdarabja nyomán 1941-ben kidolgozott egy filmforgatókönyvet. 
A második világháború után Bécsben filmvállalatot alapított, ezt követően a Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le, s többnyire könnyű, szórakoztató vígjátékokhoz, látványos revüfilmekhez adta a nevét. Az 1975-ben Münchenben megjelent német nyelvű emlékirata magyar irodalmi kapcsolatait is felidézi.

***A nyilvánosság előtt kevésbé vállalható irányultságai miatt háttérbe szorult szerző (Tőketerebes, 1893 — Temesvár, 1950) tanulmányait Budapesten, Sárospatakon és Pozsonyban végezte. Hírlapírói tevékenységét Érsekújváron kezdte 1910-ben, majd a budapesti Világ és a Budapest c. lapok munkatársa lett. Az első világháború éveiben került a Temesvári Újság szerkesztőségébe. A lap megszűnése után Rovás címmel adott ki riportújságot. 1923-tól jelentette meg és szerkesztette a hírhedt Kaviár c. szexuáltudományi, valójában pornográf lapot. Azonos elnevezésű könyvsorozatában, majd a Damó Jenő-féle Én, Te, Ő folyóirat címét átvevő füzetsorozatban hazai és külföldi szerzők erotikus írásait népszerűsítette.

Nincsenek megjegyzések: