„Hullacsarnok ez, ahol se meghalni, se föltámadni nem tudnak a hullák”
(Ady: Nagy lopások bűne)

A brigád, amely imád:

2015. április 29., szerda

Arról, hogy hol lakom


Egy külvárosi luxuslakásban. Tudjátok, mint a filmekben. Az ember betér egy gyárvárosi lerobbant ipari épületbe, amelynek már se ajtaja, se ablaka nincsen, csak a patkányok szaladgálnak összevissza az elhagyott csarnokaiban, aztán beszáll a liftbe, gond nélkül felmegy, felröppen vele az utolsó emeletre, ahol kiszáll, majd betér a luxuslakásába, amin még lakat sincs, talán még zár sem.
Csupán egy dologban különbözik a szálláshelyem az ilyentől: nincs benne lift.

Nincsenek megjegyzések: